Tanácskozás a járási hivatalok létrehozásának aktuális kérdéseiről

Az Önkormányzati Dolgozók Szakmai Tanácsa tanácskozást tartott szeptember 13-án, melyen nyitó előadást tartott Boros Péterné az MKKSZ főtitkára, és válaszolt a felmerült kérdésekre dr. Szabó Erika államtitkár és dr. Zöld-Nagy Viktória, a területi közigazgatásért felelős helyettes államtitkár. A tanácskozást Fehér József a SZEF alelnöke vezette.

Boros Péterné, − aki jelenleg az ÖDOSZT elnöke is – először a járási rendszerrel kapcsolatos társadalmi egyeztetésről szólt. Ez év januárban már találkozott az MKKSZ vezetése dr. Szabó Erika államtitkárral a járásokkal kapcsolatban, majd márciusban tartott ÖDOSZT tanácskozáson részt vett dr. Zöld-Nagy Viktória helyettes államtitkár. Ekkor még nem volt törvény, a konzultáció sok feltételes dologról szólt. Azóta változott a koncepció,  az eredetileg az összes jegyzői hatáskör helyett annak csak egy része, mintegy 80 államigazgatási hatáskör kerül a járáshoz. Ma már ismertek a járással kapcsolatos jogszabályok. Ugyanakkor számos kérdés merül fel a kormányablakokkal és az ehhez kapcsolódó képzéssel kapcsolatban, a munkahelyek biztonságával, a járási hivatalokba kerülők keresetével kapcsolatban. Mi lesz azokkal, akiket nem vesz át a járási hivatal? Csökken-e a járásokba került munkatársak bére? A bérek csökkenése a családoknak nagy gondot okozna, és emlékszünk még a munkaügyi központokban dolgozók illetményének tavalyi csökkenésére. A szakfeladatot ellátó kollégák átkerülésénél bizonytalanabb a funkcionális feladatokat ellátók helyzete. Vajon a járási hivatalokkal kapcsolatban megállapított létszám arányban áll-e a majdan ellátandó feladatokkal. A nagy átalakulás jelentősen érinti az önkormányzat egyéb feladatait is a köznevelés, a szociális, az egészségügy és a közművelődés területén. Ma nem látni, hogyan valósul meg a feladatalapú finanszírozás, csak az látni, hogy kevesebb lesz erre a közpénz. Az ÖDOSZT kezdeményezi, hogy az OKÉT munkavállalói oldala kérjen a kormánytól az önkormányzatok és intézményeinek működési finanszírozásáról tájékoztatót. Ismert, hogy a kormány tételesen felmérte az önkormányzatok által foglalkoztatott köztisztviselők munkaköreit, személyi juttatását, dologi előirányzatait, illetve az állami és önkormányzati feladat ellátásnak arányait az egyes munkakörökön belül. Ugyancsak megtette ezt a kormányhivatali területen. Folyamatban van az átszervezés személyi előkészítése. Tervezik a járási létszámot, fajlagos mutatót alkottak, nagyjából ezer lakosra egy fő ügyintézői létszám jut, tehát pl. egy 120 ezer fős járási térségnél a hivatali létszám 120 fő. Ebben benne vannak a funkcionális feladatok is. Sikerült elérni, hogy a köztisztviselőt átveszi a feladatával együtt a kormányhivatal. Ez az alapelv a kormány által elfogadásra is került. Az együttműködésnek legnagyobb tétje az, hogy a járási rendszer kialakítása a lehető legkisebb humánpolitikai veszteséggel járjon, azaz e miatt ne kerüljön sor tömeges elbocsájtásra. Vajon mi lesz a nagy tapasztalattal rendelkező, de nem képzett köztisztviselőkkel? Mi lesz az 50 éven felüliekkel? Ha mégis lesz elbocsátás, lesz-e pénz végkielégítésre és felmentésre? Külön probléma a 2000 fő alatti településeken dolgozók helyzete, ahol nem lehet önálló polgármesteri hivatal. Mintegy 440 körjegyzőség fog megszűnni, itt 6000 köztisztviselő munkahelye kerül veszélybe. Ez érinti az intézményeket is, így a ÖDOSZT kezdeményezi, hogy a SZEF is foglalkozzon ezzel a problémával. Olyan kistelepüléseken, amelyen többnyire az egyetlen foglalkoztató az önkormányzat, a leépítésre kerülő köztisztviselők és közalkalmazottak számára nincs remény az elhelyezkedésre. Követelmény a kormány számára, hogy a gondoskodó elbocsátás pénzügyi és jogi kereteit az MKKSZ-szel együttműködve alakítsa ki és azt vitassa meg a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum. Ismerjük a Karrier-híd program sikereit, ahol a mintegy 3000 idén januárban elbocsátott kormánytisztviselő közül már 700 elhelyezkedett. Kérjük, hogy ez a program vállalja fel majd, ha szükséges az önkormányzatoktól esetleg elbocsájtandó kollégák munkába állásának segítését. Az átszervezés kapcsán, mind az önkormányzati területen mind pedig az államigazgatásban nagy az egzisztenciális bizonytalanság, nagy a stressz. Súlyos félelem van jelen a közszolgálati munkavállalókban. A járások működésével kapcsolatban is számos kérdés merül fel pl. igaz-e, hogy minden járási hivatalhoz kerülő köztisztviselő nagyjából ugyanabban az épületben, ugyan annál az íróasztalnál és számítógépnél dolgozik majd? A járási kormányhivatalnak is lesz kirendeltsége, de ott nem lesz külön vezető, hogyan lesz akkor az irányítás felelőssége megosztva? A tanácskozás célja, hogy a vezetőkkel történő párbeszéd során minél több kérdésre választ kapjunk, melynek egy részét már átadtuk részükre.

Dr. Szabó Erika államtitkár elmondta, hogy egy új közigazgatási szervezet rendszert építünk. A célunk, hogy legyen 300 kormányablak jövő év végére. Lesznek járásszékhelyen, az okmányirodákban, a nagyobb városok városközpontjában és néhány nagyobb vasútállomáson is. Egy helyre tesszük az ügyek intézését. A kormányablakok mintegy 2500 féle üggyel fognak foglalkozni reggel 8-tól este 8-ig. Például az összes okmányirodai feladat, a munkaügyi központok feladata, földhivatali feladatok stb. kerülnek ide. Ehhez komoly felkészültség kell. Most még lehet pályázni arra a képzésre, amivel a kormányablakban lehet dolgozni. A jelentkezőket egy teszt megírásával és meghallgatással választják ki. Ma a 29 kormányablakban 64 ügykörrel dolgoznak. A kormányablakba sikeres volt a válogatás, nagy, 98 %-os az ügyfél megelégedettség. Persze kevesebb üggyel ez könnyebb. Fontos az ügyfélbarát ügyintézés, az államnak van egy elvárása. Felkészült, motivált munkatársakra van szükség. A jogszabályok szerint 175 járás lesz és a fővárosban pedig 23 kerületi hivatal. A területi közigazgatási rendszer átalakítása fokozatos volt, 2010 szeptemberében megyei közigazgatási hivatalok jöttek létre, ezek alakultak 2011. január 1-től kormányhivatallá. Ekkor 14 szakigazgatási szerv került ide, az addigi 1400 fő ezzel 23000 kormánytisztviselőre bővült. Akkor is sok kérdés volt és sok egyeztetés folyt. A kormánymegbízott politikus is lehet, ők a kormány kinyújtott kezei. Az egységesítés oka az a tapasztalat volt, hogy a kormány akaratát a kisebb települések már nem megfelelően hajtották végre. Összesen 33 szakigazgatási szerv van, de csak 14 került a kormányhivatalhoz, viszont a többit is ellenőrizheti a kormánymegbízott. A kormányablakok azért kellenek, hogy közelebb kerüljünk az állampolgárokhoz, mert a „megye” messze van. A járási hivatalok a polgármesteri hivatalokból és a szakigazgatási szervekből jönnek létre. Az okmányirodákban 2800 fő dolgozik, őket érinti elsősorban a kormányablakok kialakítása. Ide jelentkezhet középfokú végzettségű is, de az 50 év alattiaknak igazgatási szervező végzettség megszerzését kell vállalnia. Előkészítő megbeszélések folytak a polgármesterekkel, a 40 ezer köztisztviselő 40 %-a helyi közügyekkel, 60 %-a pedig államigazgatási ügyekkel foglalkozik. Ennek mintegy fele kerül át a járási hivatalokhoz. Ez kevesebb, mint az eredeti elképzelés volt, de a sok egyeztetésnek ez lett az eredménye. A legtöbb helyen már tudják, hogy hányan és hova kerülnek át. Az illetmények nagyon eltérőek a polgármesteri hivatalokban, vannak egészen kiemelkedő jövedelmek is. Feladatul kaptuk, hogy a köztisztviselőket a meglévő illetményükkel vegyük át. Így átmenetileg nem lesz összhang az illetményekben, ez feszültség forrása is lehet. Garantáljuk azoknak a foglalkoztatási biztonságát, akik átkerülnek, ebben érdekeltek is vagyunk. Gondoljunk arra, hogy egy jelentős változás folyik, mindenki jóakarata is szükséges a sikerhez. Ennek a felelőssége hasson át mindenkit.
Dr. Zöld-Nagy Viktória helyettes államtitkár úgy látja sok információ nem jutott el az érdekeltekhez. Elsősorban a megküldött kérdésekre válaszol. Van törvény és járás-kormányrendelet is, ezek ismertek. Módszertani útmutató készült a kormányhivatalok részére és az önkormányzatok részére is. Kiment a BM tematikus hírlevele is. Ezekből látszanak a pontos hatáskörök. Még kerülnek majd át feladatok ilyen például a közlekedési igazgatás egyes feladata vagy a hivatásos gondnokok. És folyik az egyszerűsítés is egyes eljárásoknál. Jelentős feladat az illetmények megtartása, ez kormányzati célkitűzés. Várható emiatt bérfeszültség, ezt próbáljuk majd oldani, de hosszú távon majd a munkakör alapú bérezés ezt megoldja. A közös önkormányzati hivataloknak feladat-finanszírozású támogatása lesz, ezen még dolgoznak. Az a helyes, hogy aki a feladatot végzi a polgármesteri hivatalban, az kerüljön át a járási hivatalhoz. A köztisztviselők törvényi alapon fognak átkerülni, ez folyamatos jogviszony lesz a közszolgálati életút szempontjából, egy tájékoztatást fognak erről kapni. Tehát nem azon múlik, hogy szeretne átkerülni vagy nem, aki a feladatot végzi, az a munkáltató személyében történő változással törvényerejénél fogva átkerül. A kormányablakban a 2 műszak miatt van 20 % külön pótlék, ez marad. Lesz majd lakossági tájékoztatás is. A jegyzőhöz is be lehet adni majd az ügyeket, ő majd átteszi a járási hivatalhoz. Lesz ügysegéd a településeken a hét meghatározott napján, aki segíti az ügyfelet. Hosszabb átmeneti időszakon keresztül a hagyományos ügyfélszolgálatok még működnek az új kormányablakokkal egy időben is, várhatóan 2014 végéig. A kormányhivatalból, a munkaügyi területről is jelentkezhetnek a kormányablakba. Előnyt élvez, aki már végzett ügyfélszolgálati munkát.
A tájékozatók után számos kérdés hangzott el, melynek egy része megválaszolásra került. A többire az idő rövidsége miatt írásban kapunk választ. (Erről később külön anyag készül)
Boros Péterné megköszönte az államtitkár és a helyettes államtitkár válaszait és kérte, hogy hosszabbítsák meg a kormányablakba való jelentkezés határidejét. A mai információk alapján a bizonytalanok már tudnak dönteni.
Az ÖDOSZT ülés a járás-konzultáció után megválasztotta az Országos Választmány új tagjait.
Dr. Marosi János